Progress:46.3%
सन्त्यपि खलु शास्त्रप्रहतबुद्धयो गणिका राजपुत्र्यो महामात्रदुहितरश्च ।। ११ ।।
The principles of erotic art concern the daughters of kings and ministers as well as courtesans, even if they have no chance to study the relative theory.
english translation
निक्षय हो कुछ गणिकाएँ, राजपुत्रियाँ और महामात्यों (मन्त्रियों) की पुत्रियाँ कामशास्त्रीय प्रयोगों में ही नहीं, शास्त्रानुशील में भी निष्पन्न बुद्धि वाली होती हैं अर्थात् यह कहना सत्य नहीं है कि स्त्री शास्त्र की अधिकारिणी नहीं होती ॥ ११ ॥
hindi translation
santyapi khalu zAstraprahatabuddhayo gaNikA rAjaputryo mahAmAtraduhitarazca || 11 ||
hk transliteration by Sanscriptतस्माद्वैश्वासिकाजनाद्रहसि प्रयोगाञ्छास्त्रमेकदेशं वा स्त्री गृह्णीयात् ॥ १२ ॥
This is why, in good society, women must secretly study the theory and practice of the Kama Sutra.
english translation
स्त्रियों की कामशास्त्रानुशील की रीति- इसलिये विश्वस्त जन से, एकान्त में, कामशास्त्र के समस्त प्रयोग, सम्पूर्ण शास्त्र अथवा उसके एक अंग की शिक्षा स्त्रियों प्राप्त करें ॥ १२ ॥
hindi translation
tasmAdvaizvAsikAjanAdrahasi prayogAJchAstramekadezaM vA strI gRhNIyAt || 12 ||
hk transliteration by Sanscriptअभ्यासप्रयोज्यांश्च चातुःषष्टिकान् योगान् कन्या रहस्येकाकिन्यभ्यसेत् ।। १३ ।।
A young girl should take herself off to an isolated spot to practice the sixty-four arts.
english translation
अभ्यास से प्रयोज्य चौंसठ कलाओं के प्रयोगों का कन्या को एकान्त में एकाकी ही अभ्यास करना चाहिये ॥ १३ ॥
hindi translation
abhyAsaprayojyAMzca cAtuHSaSTikAn yogAn kanyA rahasyekAkinyabhyaset || 13 ||
hk transliteration by Sanscriptआचार्यस्तु कन्यानां प्रवृत्तपुरुषसम्प्रयोगा सहसम्प्रवृद्धा धात्रेयिका । तथाभूता वा निरत्ययसम्भाषणा सखी सवयाश्च मातृष्वसा विस्वब्धा तत्स्थानीया वृद्धदासी। पूर्वसंसृष्टा वा भिक्षुकी। स्वसा च विश्वासप्रयोगात् ॥ १४ ॥
The sexual instructress of young girls should be independent and know the meaning of the words. She may be of six kinds: A woman used to sleeping with men. A girlfriend who has already been initiated. A maternal aunt of her own age. An old confidential servant woman, treated like an aunt. A mendicant nun known for a long time . An older sister whom she trusts and who has had experience with men.
english translation
कन्या के विश्वस्त आचार्य कन्या के विश्वस्त आचार्य निम्नलिखित छह होते हैं- (१) पुरुष के साथ सम्भोग कर चुकी (अनुभवी) साथ में पालित पोषित धाय की लड़की, (२) अथवा पुरुष के साथ सम्भोग कर चुकी वैसी ही निश्छल सखी, (३) समान अवस्था वाली विवाहिता मौसी, (४) माता के समान स्थान वाली माँ ने जिसे बहिन (धर्म-बहिन) माना हो) वृद्ध दासी, (५) पूर्वपरिचित एवं स्नेहशीला भिक्षुणी और (६) विश्वस्त ज्येष्ठ बहिन ॥ १४ ॥
hindi translation
AcAryastu kanyAnAM pravRttapuruSasamprayogA sahasampravRddhA dhAtreyikA | tathAbhUtA vA niratyayasambhASaNA sakhI savayAzca mAtRSvasA visvabdhA tatsthAnIyA vRddhadAsI| pUrvasaMsRSTA vA bhikSukI| svasA ca vizvAsaprayogAt || 14 ||
hk transliteration by Sanscriptगीतम्, वाद्यम्, नृत्यम्, आलेख्यम्, विशेषकच्छेद्यम्, तण्डुलकुसुमवलि- विकाराः, पुष्पास्तरणम्, दशनवसनाङ्गरागः, मणिभूमिकाकर्म, शयनरचनम् उदकवाद्यम्, उदकाघातः, चित्राश्च योगाः, माल्यग्रथनविकल्पाः, शेखरका- पीडयोजनम्, नेपथ्यप्रयोगाः, कर्णपत्रभङ्गाः, गन्धयुक्तिः, भूषणयोजनम्, ऐन्द्रजालाः, कौचुमाराश्च योगाः, हस्तलाघवम्, विचित्रशाकयूषभक्ष्यविकारक्रिया, पानकरसरागासवयोजनम्, सूची वानकर्माणि, सूत्रक्रीडा, वीणाडमरुकवाद्यानि, प्रहेलिका, प्रतिमाला, दुर्वाचकयोगाः, पुस्तकवाचनम्, नाटकाख्यायिकादर्शनम्, काव्यसमस्यापूरणम्, पट्टिका वान-वेत्रविकल्पाः, तक्षकर्माणि तक्षणम्, वास्तुविद्या, रूप्यपरीक्षा, धातुवादः, मणिरागाकरज्ञानम्, वृक्षायुर्वेदयोगाः, मेषकुक्कुटलावकयुद्धविधिः, शुकसारिकाप्रलापनम्, वृक्षायुर्वेदयोगाः, मेषकुक्कुटलावकयुद्धविधिः शुक-सारिकाप्रलापनम् उत्सादने संवाहने केशमर्दने च कौशलम्, अक्षरमुष्टिकाकथनम्, म्लेच्छितविकल्पाः, देशभाषा- विज्ञानम्, पुष्पशकटिका, निमित्तज्ञानम्, यन्त्रमातृका, धारणमातृका, सम्पाठ्यम् मानसी काव्यक्रिया, अभिधानकोशः, छन्दोज्ञानम्, क्रियाकल्पः, छलितकयोगाः, वस्त्रगोपनानि द्यूतविशेष:, आकर्षक्रीडा, बाल-क्रीडनकानि, वैनयिकीनाम्, वैजयिकीनाम् व्यायामिकीनां च विद्यानां ज्ञानम्, इति चतुःषष्टिरङ्गविद्याः । कामसूत्रस्यावयविन्यः ॥ १५ ॥
The sixty-four arts considered as accomplishments are: 1. Vocal music (notes, modes, rhythms, tempo). 2. Instruments (percussion, strings, drums, flutes). 3. Dance (hand and body movements, expression, emotion, feeling). 4. Drawing (various styles and techniques, feeling and charm, likeness). 5. Cutouts. 6. Carpets of flowers or colored grains of rice. 7 Flower bouquets. 8. Dyes and colorants for the body and the teeth. 9. Mosaics. 10. Bed arrangement. 11. Musical instrument made of bowls filled with water. 12. Water-spewing games. 13. The use of charms, drugs, magic words [chitra yoga]. 14. Garland making. 15. Crowns and head ornaments. 16. The art of dressing. 17. Ivory or mother-of-pearl ear ornaments. 18. The preparation of perfumes. 19. Jewelry. 20. Conjuring (indrajala). 21. Magic (kuchumara). 22. Manicure. 23. The art of cooking. 24. The preparation of drinks. 25. Needlework. 26. Lacemaking. 27. Art of playing the vina and the damaru (drum). 28. Conundrums. 29. The art of completing a quotation (pratimala). 30. Riddles. 31. Bookbinding. 32. The art of telling stories. 33. Quoting the classics in answering questions. 34. Plaiting cane baskets, etc. 35. Woodwork. 36. Carpentry. 37. House furnishing and decoration. 38. Expert knowledge of stones and gems. 39. Mixing and polishing metals. 40. Valuing the shape and color of stones. 41. Arboriculture, the care of trees. 42. Stockbreeding. 43. Teaching parrots and mynah birds to talk. 44. Massage and care of the body and hair. 45. Sign language. 46. Understanding barbarous foreign languages (mleccha). 47. Speaking regional languages. 48. Decorating chariots with flowers. 49. Observing the omens. 50. Fabricating machines. 51. Developing the memory. 52. Alternate reciting of texts. 53. Puns. 54. Knowledge of the dictionary. 55. Poetic meter. 56. Versification and literary forms. 57. The art of cheating. 58. The art of disguise (vastragopanam). 59. The art of gaming, the game of dice. 60. The game of chess. 61. Children's games. 62. Good manners. 63. The rules for success (for military success, see the Artha Shastra) 64. Physical culture.
english translation
कामशास्त्र की उपायभूत चौंसठ कलाएँ इनमें भी काम को उपायभूत चौंसठ कलाओं को गिनाते हैं- १. गीतम्-गायन (सुगम सङ्गीत), २. वाद्यम् - विभिन्न वाद्यों का बजाना, ३. नृत्यम् - विभिन्न प्रकार के नृत्य, ४. आलेख्यम्-चित्रकला (विभिन्न प्रकार के चित्र बनाना), ५. विशेषकच्छेद्यम्-विन्दी तथा कटाव की तस्वीर बनाना, ६. तण्डुलकुसुमवलिविकारा: रंगीन चावल और फूलों से अल्पना बनाना या चौक पूरना, ७. पुष्पास्तरणम्-पुष्पों की शैय्या बनाना, ८. दशनवसनाङ्गरागः-दाँत, वस्त्र और शरीर को रंगकर भव्य बनाना, ९. मणिभूमिकाकर्म- मणियों का फर्श तैयार करना, १०. शयनरचनम् - सुन्दर शैय्या रचना, ११. उदकवाद्यम्-जल को बाघ की तरह बजाना, जैसे जलतरंग, १२. उदकघात जलक्रीड़ा में कलात्मक जलप्रहार या पिचकारी मारना, १३. चित्रयोगाः - विभिन्न औपनिषदिक योगों (मन्त्रों, तन्त्रों एवं औषधियों) के प्रयोगों का ज्ञान, १४. माल्यग्रथनविकल्पाः - विभिन्न प्रकार की मालाएँ बनाना, १५. शेखरकापीडयोजनम् - शिरोभूषण- शेखरक, आपीड़ आदि का धारण करना, १६. नेपथ्यप्रयोगाः वस्त्राभरणसज्जा, १७. कर्णपत्रभङ्गः कर्णाभरण बनाना, १८. गन्धयुक्ति:- कई द्रव्यों को मिलाकर सुगन्ध तैयार करना, १९. भूषणयोजनम् समुचित रीति से भूषणविन्यास करना, २०. ऐन्द्रजाल :- जादू के खेल दिखाना, २१. कौचुमारयोगाः औपनिषदिक में वर्णित सौन्दर्यवृद्धि आदि के प्रयोग, २२. हस्तलाघवम्-हाथ की सफाई (फुरती), २३. विचित्रशाकयूपभक्ष्यविकारक्रिया - विभिन्न प्रकार के शाक, तरकारी तथा भक्ष्य तैयार करना, २४. पानकरसरागासवयोजनम् - विभिन्न प्रकार के पेय पदार्थ, राग और आसव तैयार करना, २५. सूची वानकर्माणि सीना, पिरोना, जाली बुनना, २६. सूत्रक्रीड़ा-धागे से पशु-पक्षियों के चित्र बनाना, २७. वीणाडमरुकवाद्यानि योगा आदि वाद्यों को बजाना, २८. प्रहेलिका- पहेलियाँ समझना और कहना, २९. प्रतिमाला अन्त्याक्षरी प्रतियोगिता की क्षमता, ३०. दुर्वाच योगाः कूट श्लोकों का पूछना और बताना, ३१. पुस्तकवाचनम् कारागा ३२. नाटकाख्यायिकादर्शनम्-नाटक और कथासाहित्य आदि का परिज्ञान, ३३. काव्यसमस्यापूरणम्-काव्य में समस्यापूर्ति करना, ३४. पट्टिकावानवेत्रविकल्पाः चैत और सरकण्डों से चटाई, मूढ़े आदि बनाना, ३५. तक्षकर्माणि आभूषण और बर्तनों पर मीनाकारी, ३६. तक्षण बढ़ईगिरी (लकड़ी का काम), ३७. वास्तुविद्या भवननिर्माण कला, ३८. रूप्यपरीक्षा मणि और रत्नों की परीक्षा, ३९. धातुवाद:- धातुओं का शोधन एवं मिश्रण, ४०. मणिरागाकरज्ञानम् - मणियों को रंगना और खान आदि का ज्ञान ४१. वृक्षायुर्वेदयोगाः वृक्षों एवं लताओं को चिकित्सा, ४२. मेषकुक्कुटलावकयुद्धविधिः भेड़ा, कुक्कुट और लायकों को सड़ाने की विधि, ४३. शुकसारिकाप्रलापनम् - शुकसारिकाओं को प्रशिक्षित करना, ४४. उत्सादने संवाहने केशमर्दने च कौशलम्-हाथ-पैरों से दबाने (अङ्गमर्दन) तथा सिर की मालिश की कला, ४५. अक्षरमुष्टिकाकथनम्- सांकेतिक या गुण अक्षरों का कथन तथा मुष्टिका संकेत द्वारा वार्तालाप, ४६. म्लेच्छितविकल्पाः अस्पष्ट शब्दों के प्रयोग का अभ्यास, ४७. देशभाषाविज्ञानम् - विभिन्न देशों की भाषाओं का ज्ञान, ४८. पुष्पशकटिका पुष्पों से गाड़ी आदि बनाना, ४९. निमिज्ञानशकुन विचार, ५०. मन्त्रमातृका - स्वचालित यन्त्रों का निर्माण, ५१. धारणमातृका स्मृतिवृद्धि के साधनों का ज्ञान, ५२. सम्पति या त छन्द को यथावत् दुहरा देना, ५३. मानसीकाव्यक्रिया - विक्षिप्त अक्षरों को मन से पूरा करके छन्द रचना करना, ५४. अभिधानकोश:- शब्दकोशों का ज्ञान एवं प्रयोग, ५५. छन्दोविज्ञानम् - छन्दः शास्त्र का ज्ञान, ५६. क्रियाकल्प :- काव्यशास्त्र का ज्ञान, ५७. छलितयोगाः अनेक रूप धारण करने की कला, ५८. वस्त्रगोपनानि वस्त्रों के दोषों को छिपाने की कला, ५९. द्यूतविशेष: द्यूतकला का परिज्ञान, ६०. आकर्षक्रीड़ा पासों को अनुकूल फेंकने की कला, ६१. बालक्रीडनकानि बालकों के खेलों का ज्ञान ६२. वैनयिकीनां विद्यानां ज्ञानम्-विनय देने वाली विद्या (आचारशास्त्र) का ज्ञान ६३. वैजयिकीनां विद्यानां ज्ञानम् - विजय दिलाने वाली विद्या (युद्धशास्त्र, अर्थशास्त्र आदि) का ज्ञान, और ६४. व्यायामिकीनां विद्यानां ज्ञानम्-व्यायामविद्या । ये कामसूत्र की अङ्गभूत चौसठ विद्याएँ हैं ॥ १५ ॥
hindi translation
gItam, vAdyam, nRtyam, Alekhyam, vizeSakacchedyam, taNDulakusumavali- vikArAH, puSpAstaraNam, dazanavasanAGgarAgaH, maNibhUmikAkarma, zayanaracanam udakavAdyam, udakAghAtaH, citrAzca yogAH, mAlyagrathanavikalpAH, zekharakA- pIDayojanam, nepathyaprayogAH, karNapatrabhaGgAH, gandhayuktiH, bhUSaNayojanam, aindrajAlAH, kaucumArAzca yogAH, hastalAghavam, vicitrazAkayUSabhakSyavikArakriyA, pAnakarasarAgAsavayojanam, sUcI vAnakarmANi, sUtrakrIDA, vINADamarukavAdyAni, prahelikA, pratimAlA, durvAcakayogAH, pustakavAcanam, nATakAkhyAyikAdarzanam, kAvyasamasyApUraNam, paTTikA vAna-vetravikalpAH, takSakarmANi takSaNam, vAstuvidyA, rUpyaparIkSA, dhAtuvAdaH, maNirAgAkarajJAnam, vRkSAyurvedayogAH, meSakukkuTalAvakayuddhavidhiH, zukasArikApralApanam, vRkSAyurvedayogAH, meSakukkuTalAvakayuddhavidhiH zuka-sArikApralApanam utsAdane saMvAhane kezamardane ca kauzalam, akSaramuSTikAkathanam, mlecchitavikalpAH, dezabhASA- vijJAnam, puSpazakaTikA, nimittajJAnam, yantramAtRkA, dhAraNamAtRkA, sampAThyam mAnasI kAvyakriyA, abhidhAnakozaH, chandojJAnam, kriyAkalpaH, chalitakayogAH, vastragopanAni dyUtavizeSa:, AkarSakrIDA, bAla-krIDanakAni, vainayikInAm, vaijayikInAm vyAyAmikInAM ca vidyAnAM jJAnam, iti catuHSaSTiraGgavidyAH | kAmasUtrasyAvayavinyaH || 15 ||
hk transliteration by SanscriptKamasutra
Progress:46.3%
सन्त्यपि खलु शास्त्रप्रहतबुद्धयो गणिका राजपुत्र्यो महामात्रदुहितरश्च ।। ११ ।।
The principles of erotic art concern the daughters of kings and ministers as well as courtesans, even if they have no chance to study the relative theory.
english translation
निक्षय हो कुछ गणिकाएँ, राजपुत्रियाँ और महामात्यों (मन्त्रियों) की पुत्रियाँ कामशास्त्रीय प्रयोगों में ही नहीं, शास्त्रानुशील में भी निष्पन्न बुद्धि वाली होती हैं अर्थात् यह कहना सत्य नहीं है कि स्त्री शास्त्र की अधिकारिणी नहीं होती ॥ ११ ॥
hindi translation
santyapi khalu zAstraprahatabuddhayo gaNikA rAjaputryo mahAmAtraduhitarazca || 11 ||
hk transliteration by Sanscriptतस्माद्वैश्वासिकाजनाद्रहसि प्रयोगाञ्छास्त्रमेकदेशं वा स्त्री गृह्णीयात् ॥ १२ ॥
This is why, in good society, women must secretly study the theory and practice of the Kama Sutra.
english translation
स्त्रियों की कामशास्त्रानुशील की रीति- इसलिये विश्वस्त जन से, एकान्त में, कामशास्त्र के समस्त प्रयोग, सम्पूर्ण शास्त्र अथवा उसके एक अंग की शिक्षा स्त्रियों प्राप्त करें ॥ १२ ॥
hindi translation
tasmAdvaizvAsikAjanAdrahasi prayogAJchAstramekadezaM vA strI gRhNIyAt || 12 ||
hk transliteration by Sanscriptअभ्यासप्रयोज्यांश्च चातुःषष्टिकान् योगान् कन्या रहस्येकाकिन्यभ्यसेत् ।। १३ ।।
A young girl should take herself off to an isolated spot to practice the sixty-four arts.
english translation
अभ्यास से प्रयोज्य चौंसठ कलाओं के प्रयोगों का कन्या को एकान्त में एकाकी ही अभ्यास करना चाहिये ॥ १३ ॥
hindi translation
abhyAsaprayojyAMzca cAtuHSaSTikAn yogAn kanyA rahasyekAkinyabhyaset || 13 ||
hk transliteration by Sanscriptआचार्यस्तु कन्यानां प्रवृत्तपुरुषसम्प्रयोगा सहसम्प्रवृद्धा धात्रेयिका । तथाभूता वा निरत्ययसम्भाषणा सखी सवयाश्च मातृष्वसा विस्वब्धा तत्स्थानीया वृद्धदासी। पूर्वसंसृष्टा वा भिक्षुकी। स्वसा च विश्वासप्रयोगात् ॥ १४ ॥
The sexual instructress of young girls should be independent and know the meaning of the words. She may be of six kinds: A woman used to sleeping with men. A girlfriend who has already been initiated. A maternal aunt of her own age. An old confidential servant woman, treated like an aunt. A mendicant nun known for a long time . An older sister whom she trusts and who has had experience with men.
english translation
कन्या के विश्वस्त आचार्य कन्या के विश्वस्त आचार्य निम्नलिखित छह होते हैं- (१) पुरुष के साथ सम्भोग कर चुकी (अनुभवी) साथ में पालित पोषित धाय की लड़की, (२) अथवा पुरुष के साथ सम्भोग कर चुकी वैसी ही निश्छल सखी, (३) समान अवस्था वाली विवाहिता मौसी, (४) माता के समान स्थान वाली माँ ने जिसे बहिन (धर्म-बहिन) माना हो) वृद्ध दासी, (५) पूर्वपरिचित एवं स्नेहशीला भिक्षुणी और (६) विश्वस्त ज्येष्ठ बहिन ॥ १४ ॥
hindi translation
AcAryastu kanyAnAM pravRttapuruSasamprayogA sahasampravRddhA dhAtreyikA | tathAbhUtA vA niratyayasambhASaNA sakhI savayAzca mAtRSvasA visvabdhA tatsthAnIyA vRddhadAsI| pUrvasaMsRSTA vA bhikSukI| svasA ca vizvAsaprayogAt || 14 ||
hk transliteration by Sanscriptगीतम्, वाद्यम्, नृत्यम्, आलेख्यम्, विशेषकच्छेद्यम्, तण्डुलकुसुमवलि- विकाराः, पुष्पास्तरणम्, दशनवसनाङ्गरागः, मणिभूमिकाकर्म, शयनरचनम् उदकवाद्यम्, उदकाघातः, चित्राश्च योगाः, माल्यग्रथनविकल्पाः, शेखरका- पीडयोजनम्, नेपथ्यप्रयोगाः, कर्णपत्रभङ्गाः, गन्धयुक्तिः, भूषणयोजनम्, ऐन्द्रजालाः, कौचुमाराश्च योगाः, हस्तलाघवम्, विचित्रशाकयूषभक्ष्यविकारक्रिया, पानकरसरागासवयोजनम्, सूची वानकर्माणि, सूत्रक्रीडा, वीणाडमरुकवाद्यानि, प्रहेलिका, प्रतिमाला, दुर्वाचकयोगाः, पुस्तकवाचनम्, नाटकाख्यायिकादर्शनम्, काव्यसमस्यापूरणम्, पट्टिका वान-वेत्रविकल्पाः, तक्षकर्माणि तक्षणम्, वास्तुविद्या, रूप्यपरीक्षा, धातुवादः, मणिरागाकरज्ञानम्, वृक्षायुर्वेदयोगाः, मेषकुक्कुटलावकयुद्धविधिः, शुकसारिकाप्रलापनम्, वृक्षायुर्वेदयोगाः, मेषकुक्कुटलावकयुद्धविधिः शुक-सारिकाप्रलापनम् उत्सादने संवाहने केशमर्दने च कौशलम्, अक्षरमुष्टिकाकथनम्, म्लेच्छितविकल्पाः, देशभाषा- विज्ञानम्, पुष्पशकटिका, निमित्तज्ञानम्, यन्त्रमातृका, धारणमातृका, सम्पाठ्यम् मानसी काव्यक्रिया, अभिधानकोशः, छन्दोज्ञानम्, क्रियाकल्पः, छलितकयोगाः, वस्त्रगोपनानि द्यूतविशेष:, आकर्षक्रीडा, बाल-क्रीडनकानि, वैनयिकीनाम्, वैजयिकीनाम् व्यायामिकीनां च विद्यानां ज्ञानम्, इति चतुःषष्टिरङ्गविद्याः । कामसूत्रस्यावयविन्यः ॥ १५ ॥
The sixty-four arts considered as accomplishments are: 1. Vocal music (notes, modes, rhythms, tempo). 2. Instruments (percussion, strings, drums, flutes). 3. Dance (hand and body movements, expression, emotion, feeling). 4. Drawing (various styles and techniques, feeling and charm, likeness). 5. Cutouts. 6. Carpets of flowers or colored grains of rice. 7 Flower bouquets. 8. Dyes and colorants for the body and the teeth. 9. Mosaics. 10. Bed arrangement. 11. Musical instrument made of bowls filled with water. 12. Water-spewing games. 13. The use of charms, drugs, magic words [chitra yoga]. 14. Garland making. 15. Crowns and head ornaments. 16. The art of dressing. 17. Ivory or mother-of-pearl ear ornaments. 18. The preparation of perfumes. 19. Jewelry. 20. Conjuring (indrajala). 21. Magic (kuchumara). 22. Manicure. 23. The art of cooking. 24. The preparation of drinks. 25. Needlework. 26. Lacemaking. 27. Art of playing the vina and the damaru (drum). 28. Conundrums. 29. The art of completing a quotation (pratimala). 30. Riddles. 31. Bookbinding. 32. The art of telling stories. 33. Quoting the classics in answering questions. 34. Plaiting cane baskets, etc. 35. Woodwork. 36. Carpentry. 37. House furnishing and decoration. 38. Expert knowledge of stones and gems. 39. Mixing and polishing metals. 40. Valuing the shape and color of stones. 41. Arboriculture, the care of trees. 42. Stockbreeding. 43. Teaching parrots and mynah birds to talk. 44. Massage and care of the body and hair. 45. Sign language. 46. Understanding barbarous foreign languages (mleccha). 47. Speaking regional languages. 48. Decorating chariots with flowers. 49. Observing the omens. 50. Fabricating machines. 51. Developing the memory. 52. Alternate reciting of texts. 53. Puns. 54. Knowledge of the dictionary. 55. Poetic meter. 56. Versification and literary forms. 57. The art of cheating. 58. The art of disguise (vastragopanam). 59. The art of gaming, the game of dice. 60. The game of chess. 61. Children's games. 62. Good manners. 63. The rules for success (for military success, see the Artha Shastra) 64. Physical culture.
english translation
कामशास्त्र की उपायभूत चौंसठ कलाएँ इनमें भी काम को उपायभूत चौंसठ कलाओं को गिनाते हैं- १. गीतम्-गायन (सुगम सङ्गीत), २. वाद्यम् - विभिन्न वाद्यों का बजाना, ३. नृत्यम् - विभिन्न प्रकार के नृत्य, ४. आलेख्यम्-चित्रकला (विभिन्न प्रकार के चित्र बनाना), ५. विशेषकच्छेद्यम्-विन्दी तथा कटाव की तस्वीर बनाना, ६. तण्डुलकुसुमवलिविकारा: रंगीन चावल और फूलों से अल्पना बनाना या चौक पूरना, ७. पुष्पास्तरणम्-पुष्पों की शैय्या बनाना, ८. दशनवसनाङ्गरागः-दाँत, वस्त्र और शरीर को रंगकर भव्य बनाना, ९. मणिभूमिकाकर्म- मणियों का फर्श तैयार करना, १०. शयनरचनम् - सुन्दर शैय्या रचना, ११. उदकवाद्यम्-जल को बाघ की तरह बजाना, जैसे जलतरंग, १२. उदकघात जलक्रीड़ा में कलात्मक जलप्रहार या पिचकारी मारना, १३. चित्रयोगाः - विभिन्न औपनिषदिक योगों (मन्त्रों, तन्त्रों एवं औषधियों) के प्रयोगों का ज्ञान, १४. माल्यग्रथनविकल्पाः - विभिन्न प्रकार की मालाएँ बनाना, १५. शेखरकापीडयोजनम् - शिरोभूषण- शेखरक, आपीड़ आदि का धारण करना, १६. नेपथ्यप्रयोगाः वस्त्राभरणसज्जा, १७. कर्णपत्रभङ्गः कर्णाभरण बनाना, १८. गन्धयुक्ति:- कई द्रव्यों को मिलाकर सुगन्ध तैयार करना, १९. भूषणयोजनम् समुचित रीति से भूषणविन्यास करना, २०. ऐन्द्रजाल :- जादू के खेल दिखाना, २१. कौचुमारयोगाः औपनिषदिक में वर्णित सौन्दर्यवृद्धि आदि के प्रयोग, २२. हस्तलाघवम्-हाथ की सफाई (फुरती), २३. विचित्रशाकयूपभक्ष्यविकारक्रिया - विभिन्न प्रकार के शाक, तरकारी तथा भक्ष्य तैयार करना, २४. पानकरसरागासवयोजनम् - विभिन्न प्रकार के पेय पदार्थ, राग और आसव तैयार करना, २५. सूची वानकर्माणि सीना, पिरोना, जाली बुनना, २६. सूत्रक्रीड़ा-धागे से पशु-पक्षियों के चित्र बनाना, २७. वीणाडमरुकवाद्यानि योगा आदि वाद्यों को बजाना, २८. प्रहेलिका- पहेलियाँ समझना और कहना, २९. प्रतिमाला अन्त्याक्षरी प्रतियोगिता की क्षमता, ३०. दुर्वाच योगाः कूट श्लोकों का पूछना और बताना, ३१. पुस्तकवाचनम् कारागा ३२. नाटकाख्यायिकादर्शनम्-नाटक और कथासाहित्य आदि का परिज्ञान, ३३. काव्यसमस्यापूरणम्-काव्य में समस्यापूर्ति करना, ३४. पट्टिकावानवेत्रविकल्पाः चैत और सरकण्डों से चटाई, मूढ़े आदि बनाना, ३५. तक्षकर्माणि आभूषण और बर्तनों पर मीनाकारी, ३६. तक्षण बढ़ईगिरी (लकड़ी का काम), ३७. वास्तुविद्या भवननिर्माण कला, ३८. रूप्यपरीक्षा मणि और रत्नों की परीक्षा, ३९. धातुवाद:- धातुओं का शोधन एवं मिश्रण, ४०. मणिरागाकरज्ञानम् - मणियों को रंगना और खान आदि का ज्ञान ४१. वृक्षायुर्वेदयोगाः वृक्षों एवं लताओं को चिकित्सा, ४२. मेषकुक्कुटलावकयुद्धविधिः भेड़ा, कुक्कुट और लायकों को सड़ाने की विधि, ४३. शुकसारिकाप्रलापनम् - शुकसारिकाओं को प्रशिक्षित करना, ४४. उत्सादने संवाहने केशमर्दने च कौशलम्-हाथ-पैरों से दबाने (अङ्गमर्दन) तथा सिर की मालिश की कला, ४५. अक्षरमुष्टिकाकथनम्- सांकेतिक या गुण अक्षरों का कथन तथा मुष्टिका संकेत द्वारा वार्तालाप, ४६. म्लेच्छितविकल्पाः अस्पष्ट शब्दों के प्रयोग का अभ्यास, ४७. देशभाषाविज्ञानम् - विभिन्न देशों की भाषाओं का ज्ञान, ४८. पुष्पशकटिका पुष्पों से गाड़ी आदि बनाना, ४९. निमिज्ञानशकुन विचार, ५०. मन्त्रमातृका - स्वचालित यन्त्रों का निर्माण, ५१. धारणमातृका स्मृतिवृद्धि के साधनों का ज्ञान, ५२. सम्पति या त छन्द को यथावत् दुहरा देना, ५३. मानसीकाव्यक्रिया - विक्षिप्त अक्षरों को मन से पूरा करके छन्द रचना करना, ५४. अभिधानकोश:- शब्दकोशों का ज्ञान एवं प्रयोग, ५५. छन्दोविज्ञानम् - छन्दः शास्त्र का ज्ञान, ५६. क्रियाकल्प :- काव्यशास्त्र का ज्ञान, ५७. छलितयोगाः अनेक रूप धारण करने की कला, ५८. वस्त्रगोपनानि वस्त्रों के दोषों को छिपाने की कला, ५९. द्यूतविशेष: द्यूतकला का परिज्ञान, ६०. आकर्षक्रीड़ा पासों को अनुकूल फेंकने की कला, ६१. बालक्रीडनकानि बालकों के खेलों का ज्ञान ६२. वैनयिकीनां विद्यानां ज्ञानम्-विनय देने वाली विद्या (आचारशास्त्र) का ज्ञान ६३. वैजयिकीनां विद्यानां ज्ञानम् - विजय दिलाने वाली विद्या (युद्धशास्त्र, अर्थशास्त्र आदि) का ज्ञान, और ६४. व्यायामिकीनां विद्यानां ज्ञानम्-व्यायामविद्या । ये कामसूत्र की अङ्गभूत चौसठ विद्याएँ हैं ॥ १५ ॥
hindi translation
gItam, vAdyam, nRtyam, Alekhyam, vizeSakacchedyam, taNDulakusumavali- vikArAH, puSpAstaraNam, dazanavasanAGgarAgaH, maNibhUmikAkarma, zayanaracanam udakavAdyam, udakAghAtaH, citrAzca yogAH, mAlyagrathanavikalpAH, zekharakA- pIDayojanam, nepathyaprayogAH, karNapatrabhaGgAH, gandhayuktiH, bhUSaNayojanam, aindrajAlAH, kaucumArAzca yogAH, hastalAghavam, vicitrazAkayUSabhakSyavikArakriyA, pAnakarasarAgAsavayojanam, sUcI vAnakarmANi, sUtrakrIDA, vINADamarukavAdyAni, prahelikA, pratimAlA, durvAcakayogAH, pustakavAcanam, nATakAkhyAyikAdarzanam, kAvyasamasyApUraNam, paTTikA vAna-vetravikalpAH, takSakarmANi takSaNam, vAstuvidyA, rUpyaparIkSA, dhAtuvAdaH, maNirAgAkarajJAnam, vRkSAyurvedayogAH, meSakukkuTalAvakayuddhavidhiH, zukasArikApralApanam, vRkSAyurvedayogAH, meSakukkuTalAvakayuddhavidhiH zuka-sArikApralApanam utsAdane saMvAhane kezamardane ca kauzalam, akSaramuSTikAkathanam, mlecchitavikalpAH, dezabhASA- vijJAnam, puSpazakaTikA, nimittajJAnam, yantramAtRkA, dhAraNamAtRkA, sampAThyam mAnasI kAvyakriyA, abhidhAnakozaH, chandojJAnam, kriyAkalpaH, chalitakayogAH, vastragopanAni dyUtavizeSa:, AkarSakrIDA, bAla-krIDanakAni, vainayikInAm, vaijayikInAm vyAyAmikInAM ca vidyAnAM jJAnam, iti catuHSaSTiraGgavidyAH | kAmasUtrasyAvayavinyaH || 15 ||
hk transliteration by Sanscript